Baktalórántháza város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Baktalórántházai kistérség
Lakosság: 4295 fő
Terület: 35.25 km²
Népsűrűség: 121,84 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 42

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírség közepén, Nyítegyházától ÉK-re, a 41-es főút mellett található település. Vaja 8 km, Vásárosnamény 18 km, Székely 15 km, Apagy 11 km, Besenyőd 6,5 km távolságra található.

Története

Baktalórántháza és környéke az itt talált leletek alapján már ősidők óta lakott helynek számít.

1932-ben két település, Nyírbakta és Lórántháza egyesítésével jött létre.

Nyírbakta nevével írásban V. István adománylevelében találkozhatunk 1282-ben, melyben Bogdai Illés comesnek adományozza a szomszédos Kiskércs nevű birtokot.

1310-ben a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul unokája Mihály fia István adományozott birtoka, de két birtokostársa tiltakozik beiktatása ellen, ezért a Kállaiak Baktát átengedik neki, s az övék,s a Kállaiaké marad a XVI. század végéig, mikor a Báthory családé lesz.

1630-ban a Barkóczy és Szentiványi családok kapták meg.

1638-ban Barkóczy László felesége Péchy Anna kapta meg, és már áll kastélya is. Rajta keresztül egy ideig a Péchy család is bírtokosa lett, de Bethlen István és Péter is szereztek itt részt.

A Barkóczy részt Barkóczy Krisztina kezével a XVII. század végén Károlyi Sándor kapta meg, majd Károlyi Sándor leánya hozományaként a XVIII. század végén Haller Gábor birtoka lett.

A Haller családbeliektől a Bárczay családra szállt.

Bárczay Annával a XIX. század elején Bökönyi Bekk Pálra szált, majd Bökönyi Bekk Pál fiúsított lánya, Paulina kezével gróf Dégenfeld Imrére szállt, s az övék maradt 1945-ig.

Lórántháza nevét az írásos forrásokban a XVI. század-ban említik először.

A település az 1600-as évek elején a Bethlen család-beliek, majd a Rákócziak birtoka.

A falu tulajdonosa a Rákóczi szabadságharc bukása utáni időktől a Károlyi család, majd a XIX. század első évtizedeitől 1945-ig a Dégenfeld család birtoka.

Nyírbakta már a XIX. század-ban, majd a két település egyesüléséből létrejött Baktalórántháza 1970-ig járási székhely volt.

1993-ban kapta meg a városi rangot .

Nevezetességei

Római katolikus temploma a XVII. század második felében épült. A templom tornyát a XVIII. században emelték.

Református temploma barokk stílusban épült 1730 körül.

Tornyát és nyugati bővítését 1844-ben építették klasszicista stílusban. A templomban klasszicista stílusban 1840 körül készült szószék, kegyúri padok és 1800 körüli időből való empire stílusú papi szék található.

Görög katolikus templomát a múlt század közepén, késő copf stílusban építették.

Dégendeld-kastély műemlékjellegű épület.

Parkjában egyedülálló faritkaságok találhatók.(páfrányfenyő, kocsányos tölgy, amerikai mocsártölgy, tulipánfa, vasfa, szomorú magaskőris, mézgás éger, magaskőris, stb,)

A település mellett található a Baktalórántházi Erdő Természetvédelmi Terület.

2006 decemberében Baktalórántháza még mindig azon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városok közé tartozik, ahol nem elérhető az ADSL. Igazából a megyében csak két ilyen város van (a másik Nagyecsed). Sőt, a környékbeli községek, nagyközségek felében is van ADSL. (Forrás: T-Com ADSLKereső, Megvalósított fejlesztések)

Fallal övezett szép park mélyén áll a késő klasszicista stílusú Dégenfeld-kastély.

Híres emberek

Nyírbaktán született 1871. május 7-én gr. nagykárolyi Károlyi Gyula politikus, miniszterelnök.

Következő községek

További községek